DISSZEMINÁCIÓ és UTÓKÖVETÉS 2016

DISSZEMINÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÉS UTÓKÖVETÉS

dr. Furka Ildikó prezentáció - 2016. december 14.

Az ERASMUS+ mobilitások és a teljes projekt során megszerzett készségek, tudás és tapasztalatok minél szélesebb körben való elterjesztésének különböző szintjeit igyekeztünk alkalmazni.

1. Első sorban saját tanári közösségünk és a kerület számára tartottunk prezentációkat, élménybeszámolót és szakmai fórumokat.

2. A mindennapi gyakorlatba beépítettük a kint tanultakat akár gyakorlati órák keretében, akár módszertani szempontok szerint.

3. Az Erasmus+ mobilitások személyi és szakmai kompetenciáinak fejlődésével kapcsolatos kutatást végeztünk, amelynek előzetes eredményeiről az ELTE Angol-Amerikai Intézetének félévente megszervezett Tea Time Talks elnevezésű szakmai fórumán számoltunk be, és a tudományos publikáció ősszel fog megjelenni egy szakfolyóiratban.

4. Az iskola közvetlen környezetének figyelmét a nyomtatott sajtóban is felhívtuk a mobilitásokkal kapcsolatos tapasztalatokra és hatásokra. (Óbuda Újság és Tankerületi nyomtatvány)

5. A projekt eredményeit az Erasmus Project Results Platform honlapon is közzétettük angol nyelven.

Szerettem volna a mobilitás után minél hamarabb megtartani ezt a prezentációt, mert oly sok jó élmény ért - ahogy az a mobilitási beszámolóban is látható. A prezentációm alapjául szolgáló ppt anyag itt elérhető. A résztvevők meghallgathatták élménybeszámolómat, kérdéseket tehettek fel az írországi oktatási környezet részleteire vonatkozóan, hogy az írek, hogyan oldják meg a felmerülő problémákat. Szakmai érdeklődésem miatt nagy hangsúlyt fektettem a kulturális értékrendi különbségekből fakadó eltérések megemlítésére, mert úgy gondolom, hogy ezekből tudunk a legtöbb ihletet meríteni probléma megoldókészségeink fejlesztésére. A beszámoló végén aktív párbeszéd alakult ki a vendégek között a mai magyar oktatás problémáinak megoldására, javítására.

Herczeg Enikő és Hegyi Gyöngyi prezentációk 2017. február 8.

Herczeg Enikő és Hegyi Gyöngyi prezentációi során megismerkedhettünk mobilitásuk erősségeivel. Élménybeszámolóik a szakmai fejlődés köré tömörültek, de Enikő beszámolójában nagy hangsúlyt kapott a kulturális ismeretek bővítése. Gyöngyi élménybeszámolójában is szerepet kapott a kulturális ismeretek bővítése, ám az ő esetében fontosabbnak bizonyult a kultúra láthatatlan értékrendbeli különbsége egy olyan kisebbségi közösségben, mint az orosz anyanyelvű Daugavpils Lettországban. Gyöngyi élménybeszámolóját tovább színezte a magyar történelem szovjet kultúrához való kapcsolódása is, melynek párhuzamai a daugavpilsi világnézetben is megtapasztalhatóak voltak, és érdekes volt számára saját magyarországi tapasztalata a szovjet időkből. Jelentős volt azonban meglátni az azóta eltelt idő eredményeképpen született változásokat, amelyek az orosz mint idegennyelv oktatásban is megjelennek a modern nyelvhasználat során.

Berg Piroska és Laki N. Anita 2017. február 15.

Berg Piroska workshopot tartott az érdeklődőknek a disszeminációs esemény keretében. Nagyon praktikus, sok szinten használható feladatokkal bővült ismerettárunk, amelyek gyakorlati kipróbálása nagy mértékben segítette azt, hogy a jövőben mi is alkalmazzuk ezeket a feladatokat. A nap másik előadója meghívott vendég volt, akivel Furka Ildikó írországi mobilitásán találkozott. Laki N. Anitát azért hívtuk meg beszámolót tartani, hogy megmutathassuk a közoktatásban dolgozó kerületi kollégáknak, hogy egy sérültekkel és autistákkal foglalkozó gyógypedagógus milyen információkat tudott összeszedni, amiket diákjainak át tud adni a számukra elfogadható szinten egy külföldi szakmai továbbképzésen. Anita beszámolója ráébresztette a kollégákat arra, hogy mennyire más egészséges diákokkal foglalkozni nap mint nap, szemben azzal az erőfeszítéssel, ami egy gyógypedagógus számára a tanítás jelenti. lelkesítő volt hallgatni, mennyi élménnyel gazdagodott, és hogy azokból azonnal, szinte minden napra jutó formában tudta tudását megosztani sérült diákjaival.

Erasmus+ mobilitások személyi és szakmai fejlődésére gyakorolt hatása

TEA Time Talks az ELTÉn 2017. április 20.

A külföldi tanulmányutak személyi és szakmai fejlődésére gyakorolt hatásának vizsgálatáról az ELTE Angol-Amerikai Intézetének Tea Time Talks elnevezésű szakmai fórumán számoltunk be 2017 áprilisában. A WoPaLP (Working Papers in Language Pedagogy) nevű online szakfolyóiratban megjelent teljes cikk itt olvasható. A tudományos publikáció absztraktját az alábbiakban olvashatják.

THE EFFECT OF SHORT TERM ERASMUS+

TEACHER TRAINING COURSES ON FOREIGN LANGUAGE TEACHERS’ PERSONAL AND PROFESSIONAL COMPETENCES – THE CASE OF FOUR TEACHERS

Ildikó Furka and Borbála Johnsen

Óbudai Secondary School, Budapest

ildifurka@hotmail.com borbala.johnsen@gmail.com

Abstract

The present research is an investigation into how, if at all, the personal development and professional competences of secondary education foreign language teachers are affected by a complex input abroad such as a short term Erasmus+ Mobility program. It was assumed that spending time abroad in a different cultural and professional environment may serve as a certain kind of input, more precisely a stressor (Bennet, 1986; Selye, 1966) for anyone. How they cope with it inadvertently influences the outcome of their professional development. While the effect of long-term input abroad has been widely researched (within expat literature, ESL and culture shock studies, etc.), the impact of short-term mobilities has not been explored. The aim of the present research is therefore to explore if such an input has any effect, and if yes, what kind of effect it exerts in personal and professional life. The research approach is explorative (Creswell, 2007) and participatory action research (MacDonald, 2012; Herr & Anderson, 2015). The participants were foreign language teachers with a minimum teaching experience of 15 years. Each participant took part in a two-week course. Three instruments were used: the psychological immune system was measured by the Psychological Immune System Inventory (PISI) used in a pre- and post-test format (Oláh, 2004); an emotional intelligence (EI) self-evaluation inventory (Neale, Spencer-Arnell, & Wilson, 2009); and finally open-ended (Dörnyei, 2007; Kvale, 1996) reflective interviews (Roulston, 2011) were carried out to supplement the numerical data of the first two inventories (Turner, 2010; Seliger & Shohamy, 1989). The results show changes in the coping preferences and EI tendencies of the participants, in which the course experiences were reflected. These changes are expected to appear in the participants’ professional competences after having reintegrated into their home culture.

Keywords: psychological immunity, emotional intelligence, cultural experiences, teacher competence development, coping